hol is kezdjem... először is folytassuk ott, ahol az előző poszt abbamaradt. nagyon szomorú voltam, Cézé megvigasztalt, és azóta heti 5 napot gyakorlatilag náluk lakom (ami egyébként a lelkivilágomnak sokszor rosszabb, mint ha egyedül lennék, mert nehéz.)
múlt hét csütörtöktől szombatig GYIÖK őszi képzés volt, ami fantasztikus volt minden szempontból. nyugis volt, nem veszekedett senki, nem akartak hazaküldeni senkit, volt feszített tempójú munka és éjjeli ivászat is, és péntek este Cézé is csatlakozott hozzánk. Nagyon jó volt, és büszke vagyok magamra mert csütörtök este tartottam egy nagyjából 3 órás csapatépítő tréninget, és ennyire hosszút és komplexet még sose csináltam, de nagyon jól sikerült és mindenki hálálkodott érte :)
múlt hét szerdán dolgoztam a csopában. reggel bejött a Szilvi a demószobába, és közölte hogy 11kor giga-megbeszélés az összes állandó munkatársnak az új ügyvezetővel, ezért lesz 3 demó is - akik szerződésesek - akik nap közben kiesnek majd a munkából, figyeljünk oda, segítsük egymást. oké.
11 után az a 3 állandó demó visszajött a kiállítótérre, és robbant a bomba. az új ügyvezető (aki eddig még be se mutatkozott, csak az irodistákon keresztül elküldte az önéletrajzát....) szóval átalakítást és leépítést tervez. A 6 órás demóknak felajánlotta a 8 órás munkát. majd a 6 irodista közül kirúgott 5öt, akik nyitás óta, 15 éve ott dolgoztak, ez volt az életük, és gyakorlatban is nagyon fontos munkájuk volt, nem csak elméletben.
akkor aznap mindenki bőgött, de persze dolgozni kellett, aztán csopa után beültünk egy sörre megbeszélni a történteket, és hogy vajon mire számíthatunk. azóta is az a legvalószínűbb, hogy a demók nagy részét is ki fogja rúgni csak még nem tudjuk milyen szisztéma alapján.
vasárnap tábor után is dolgoztam, Lacibácsival ruhatáraztam, aki akkor temette el az öccsét, és ő is 15 évet dolgozott együtt a főnökökkel, mindenki ugyanolyan megviselt volt, mint szerdán.
tegnap kaptuk a mailt, demósok, hogy most szerdán zárás után megbeszélés. szóval már repkednek a fejünk felett a hollók, igazi mindszenteki hangulat van.
mivel munka közben nem igazán tudtunk rágódni a dolgokon, csak mindenki fél óránként kapott dührohamot, meg feszültek voltunk mivel nem tudtuk kibeszélni magunkat, ezért már dél körül láttam, hogy az a legjobb, ha zárás után megint beülünk egy sörre. végül szerencsére egész sokan tudtunk jönni, és akik nem jöttek azok többnyire betegség miatt rohantak haza. Katával külön öröm volt, mert ő nem nagyon szokott elvegyülni a többiekkel :)
végül kielemeztünk minden helyzetet és beláttuk, Sáminak van igaza, hogy szerdáig felesleges azon rágódni, mi lesz velünk. de ugyanakkor a többséget az is nagyon megviseli, hogy olyan embereket rúgott ki a nő, mint akiket.
egyébként szép este volt, többnyire próbáltuk vidítani egymást, ami Ágival együtt mondjuk nehéz feladat volt :D de tanulságos este volt, az biztos. megtudtam, hogy mennyire merev, és spontánless vagyok, kényelmes és pofátlanul önző. de amíg ez kell ahhoz, hogy nekem jó legyen, addig nem igazán érdekel :D
hazafele még meghallgattam Sámi elméletét a fizika és a földrajz közti szeretet különbségéről, és a merevségemről tartott még egy kiselőadást a villamoson. aztán persze jól felidegesített ami miatt most megint haragszom rá, de ezzel legalább elérte, hogy teljesen egyenes és korrekt legyek vele, és megmondtam a véleményem mindenről. nem hiszem, hogy zsebre tette amit tőlem kapott, de ez kellett ahhoz, hogy visszaálljon a rend. persze nem lepődött meg azon amiket mondtam, mert valamiért elég jól ismer és átlát dolgokat, csak jobb volt már ezt kimondani, na.
az elmúlt majdnem egy hetet folyamatos búcsúlevél olvasással töltöttem, a címben szereplő idézetet például Szilvi hagyományozta a csodák palotájára.
szomorú ez az egész :(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése