mostanában megint visszaesett az olvasói aktivitás a blogon (értsd, a posztok alatti vélemény nyomkodás) ezért gondoltam elmesélek valamit, amire kötelezően kell nyomkodni az alsó gombokat.
eddig mióta világ a világ, én minden munkahelyemen az első héten belefutottam valami nagyon kínos szituációba. a teljesség igénye nélkül:
-A strandon a 2. nap majdnem beleestem a medencébe (pedig 3 méterre volt a székem..)
-a múzeumban az első nap, nagyjából a harmadik munkaórám megkezdésekor beleejtettem a mágneskártyám a liftaknába. kívülről. úgy, hogy egy méterre álltam a lifttől. háttal. és a lift és a padló közti rés mérete körülbelül fél centi volt. majd ezek után felmentem szólni a főnöknek, nagyon szidtam magam, hogy én vagyok a világ legnagyobb nyomorékja, idióta segg, de hát ez történt. a főnök erre annyit mondott, hogy múlt héten ő is beejtette. ... második öngól ...
-az étteremben eltöltött első órám a konyháról indult, ahol mondták, nyugodtan nézzek körül, milyen alapanyagok vannak, stb. az első fiókot, amit kihúztam, kirántottam, és a farmeromon illetve a földön landolt egy nagy kamró (műanyag edény) shitake gomba, ami méregdrága. egyébként nem mondom meg, melyik étterem, de aki aznap shitakés kaját rendelt, szarul járt. az utolsó napomon az étteremben nyitás előtt kijött a konyháról beszélgetni egy csaj, és mondta, hogy ő még sose látott/evett chucca salátát (tengeri alga) mert az nem a konyháról jött, így hoztam egy kamróval, amit egy laza csuklómozdulattal kiborítottam a földre. a két esemény közt pedig minden napos volt hogy leforráztam kezem lábam, elejtettem mindent ami csak a kezemben volt, levertem mindent, átestem mindenen, és volt olyan is, hogy udvariasan elköszöntem egy házaspártól, majd az elmenetelük után 3 perccel döbbentem rá, hogy a két számla közül csak az egyiket vittem ki, így a másikat nyilván nem is fizették ki...
egyébként leszögezném, nem vagyok ügyetlen fajta.
tegnap már felkészítettem a munkatársaim, hogy ne lepődjenek meg, ha hamarost bekövetkezik valami kínos. mondjuk beszorulok a mosdóba, vagy ilyesmi.
ma (ez a második napunk volt) épp az egyetlen hímnemű újnak mutogattam a szoftvert, mikor arra sétált a csoportvezetőnk, és csodálkozva lehajolt a földre valamiért, hogy ÓÓÓ HÁT EZ MICSODA (tényleg üvöltött) majd mivel az én székem alatt találta, lerakta elém, és Peti elé az asztalra. ebben a pillanatban a csopivezető is felismerte, és szintén üvöltve konstatálta, hogy ÓÓÓ EZ CSAK EGY TAMPON.
majd továbbment.
pedig már úgy vártam, hogy még meg is kérdezi, hogy enyém-e? ...
na, és ez ennél már csak bénább lesz ezentúl, elindult a lavina.
bocs, buzdításnak indult, de a bénaságaim számszerűsítése kicsit lehúzott, így nem sikerült túl frappánsra a bejegyzés.
cserébe vigasztalhattok a poszt alatti gombok nyomkodásával, de tényleg.
(egyébként a tampon az enyém volt, bár indokolatlan volt a jelenléte... Murphy...)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése